Ózd és térsége hosszú évek óta küzd a hátrányos helyzetből fakadó kihívásokkal, de az itt élők nem adják fel. Az európai uniós közösségi összefogás és fejlesztés források hatékony felhasználása révén egyre több kezdeményezés indul, amely a helyi életminőség javítását célozza. Az elmúlt időszakban számos olyan program valósult meg, amely nemcsak infrastrukturális fejlesztéseket hozott, hanem a közösségi élet megerősítésére és a humán kapacitások bővítésére is összpontosított. A kohéziós politika célja világos: élhetőbb jövőt teremteni, amelyben mindenki lehetőséget kap a fejlődésre.
Az Európai Unió kohéziós politikájának is ez az egyik legfontosabb üzenete. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) az Európai Unió 2014–2020 közötti költségvetési ciklusának egyik magyarországi operatív programja, amelynek célja az emberi erőforrások fejlesztése, különösen az egészségügy, az oktatás, a társadalmi felzárkózás és a foglalkoztatás területén.
Humán kapacitások fejlesztése az Ózdi járásban címen 500 millió forintot nyertek el a konzorciumban pályázó települések az EFOP-os keretből néhány éve. A pályázatot benyújtók, a koordinátorok fő célja az volt, hogy a helyiek figyelmét felhívják arra: először egymás között, a saját közösségükben kell elindulni előre. Az összefogás, az egymás segítése ugyanis elengedhetetlen eleme a társadalmi problémák megoldásának. Éppen ezért elsősorban a társadalmi, közösségi munkák kaptak fő szerepet.
Ilyen volt például a városban az Ózd felirat elhelyezését követően a parkosítás. Az Árpád vezér úti Közösségi Házba járó gyerekek több tő tuját, levendulát és pampafüvet ültettek el. Ugyan a terület addig is zöld volt a nagy fáknak köszönhetően, 2021-ben még szebbé tudták varázsolni. Ezzel is, mint a többi akcióval, az emberek közelebb hozása egymáshoz, a közvetlen környezethez való szorosabb kötődés, törődés volt a szempont.
Fontosnak tartották a pályázatot benyújtók, hogy megtudják, a célcsoportok milyen aktivitás iránt elkötelezettek. Ugyanis egy olyan közegben, ahol a közönség befogadó, a fejlesztési források sokkal jobban megtérülnek, legyen szó szociális, kulturális vagy egészségügyi szakterületről.
Habár Ózd sem tartozik a legtehetősebb települések közé, Farkaslyuk, Borsodbóta, Csokvaomány és Domaháza még nehezebb helyzetben van – ezek a települések tagjai a konzorciumnak. Ez nem kizárólag az anyagi lehetőségekre, hanem a humán közszolgáltatások tekintetében is érezhető. A minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása elsősorban a köznevelés, a felsőoktatás, a felnőttoktatás által biztosított informális és nem formális tanulás területére értendő, a helyi tudástőke gyarapítása érdekében.
A program céljai között kiemelt szerepet kapott a humán közszolgáltatásokban dolgozók képzettségének javítása, hiszen ezzel nemcsak az általuk nyújtott szolgáltatások minősége és hatékonysága növekedhetett, hanem a helyi közösségek életminősége is. Emellett fontos feladat volt a gyermekek és tanulók – különösen a hátrányos helyzetűek – iskolán kívüli programokkal való támogatása, hogy a közneveléshez és felsőoktatáshoz való hozzáférésük javuljon. A kezdeményezés nagy hangsúlyt fektetett a kisgyermekkori nevelés elérhetőségének növelésére és az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére is, hiszen ezek nélkülözhetetlenek voltak a társadalmi beilleszkedés, a személyes fejlődés és a foglalkoztathatóság szempontjából.
A fő célcsoport a helyben élő hátrányos helyzetű lakosság, nemzetiségek és etnikumok voltak, akik pozitívan álltak a kezdeményezéshez.
A városnak 11 évvel ezelőtt jobbikos polgármestere lett, Janiczak Dávid, aki ma már az Ózdiakért és Ózdért Egyesület színeiben dolgozik nemcsak a településért, hanem az egész járásért. A választási eredmények is azt mutatják, hogy a fiatal politikus továbbra is élvezi a város bizalmát. Bár a térség hagyományosan fideszes, és időnként előfordulnak politikai szócsaták, összességében a felek együttműködése eredményes. Ózd elindult, fejlődik.
(kiemelt kép: ozd.hu)
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
